Csak semmi pánik!


cat-962535_640A pánik oldása természetes módon

* Szendi Gábor Pánik című könyve alapján szeretnék segítséget nyújtani nem csak a pániktünetektől szenvedőknek, hanem a hozzátartozóiknak is.

* Ugyanis nagyon fontos, hogy legyenek elméleti ismereteink is ebben a témában.

* Az elmélet azonban önmagában nem elég, jó, ha tudjuk, mit és hogyan kell tennünk ahhoz, hogy beindulhasson a szervezet öngyógyító mechanizmusa, ami a tünetek megszűnését hozhatja magával.

*** Ezen ismeretek azonban nem helyettesítik, csak kiegészítik, erősítik a szükséges orvosi kezelést és terápiát!****

I.                 Mik a „pánikbetegség” kialakulásának lehetséges okai?

Már az elején tisztáznunk kell, hogy

„A pánikbetegség nem betegség, hanem a spontán pánikot leszámítva, tanult félelmi válasz. A félelmek pedig kellő elszántsággal mindig legyőzhetők.”  Szendi Gábor

Mi az oka a pániktünetek megjelenésének?

A kutatások arra engednek következtetni, hogy kialakulásában szerepet játszhat

  • egyes anyagok optimálistól eltérő szintje az agyban,
  • genetikai hajlam,
  •  valamint pszichológiai ok/ok is.

A kognitív teóriát támogatók szerint a testi tünetek félreértelmezése az, mely végül pánikrohamot okoz.Úgy tűnik, hogy létezhet egyfajta genetikai hajlam is, amelyet egy külső ok kapcsolhat be.

A félelem a félelemtől modell azt mutatja, hogy azok a szituációk, melyek hasonlóak ahhoz, melyben az első pánikroham kialakult, előzetes szorongást okoznak. Ez fokozza az éberséget, az aggodalmat, valamint növeli a külső és belső ingerekre irányuló kóros önmegfigyelést.

Valószínűleg még külső tényezőknek is (különösen a stresszes élethelyzetek, családi konfliktusok, válás, szociális elszigetelődés, egy szeretett személy halála, betegség) szerepe lehet a pánikbetegség kialakulásában.

A biológiai teória támogatói szerint a pánikot neurobiológiai működési zavar, több különböző anyag, mint pl. a laktát, a koffein, a glutén okozza.

II.               Mik a lehetséges tünetek?

Leggyakrabban előforduló panaszok a pánikroham során: nyugi, nyugi (nem jelentkezik mind egyszerre)

  • heves szívdobogás érzése, szapora szívverés, izzadás, verejtékezés,
  • remegés, reszketés, toroktáji gombócérzés,
  • hányinger és/vagy hasi diszkomfort,
  • szédülés, bizonytalanság-, vagy ájulásérzés,
  • zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség,
  • hideg-, meleg hullámok érzése, hidegrázás vagy kipirulás.

Előfordulhat még:

  • fejfájás, szapora légvétel, gyengeségérzés, izomgörcsök, izomfájdalom, viszketés, szájszárazság, fokozott bélmozgás, vizelési inger.

Visszatérő, váratlanul fellépő pánikrohamok: a roham jelentkezésekor semmilyen objektív veszély, megjósolható, biztos helyzet nincs, a rohamok hirtelen kezdődnek, néhány percen belül elérik a maximális intenzitásukat, majd 10-30 perc múlva oldódnak.

III.              Milyen típusokat lehet megkülönböztetni?

  1. Széndioxid-érzékeny spontán pánik: légzésvisszatartásra reagál pánikkal
  2. Szorongásos-kognitív pánik: hiperventillációra érzékeny
  3. 4 alcsoportot különböztetünk meg:
  • légzésvisszatartásra reagál pánikkal
  • hiperventillációra reagál pánikkal
  • mindkettőre pánikkal reagál- szorongásos-kognitív típus-testi tünetektől szorong, hiperventillál
  • sem a légzésvisszatartás, sem a hiperventilláció nem okoz pánikot: kognitív– testi tünet vagy körülmény hatására pánikol

IV.             Hogyan lehet megküzdeni a pánikrohammal?

  • A legnagyobb ellentmondás ezen a téren az, hogy az egyik oldalról úgy érzi a tüneteket elszenvedő, hogy nem ura a helyzetnek, nem tudja irányítani a testi-lelki reakciókat.

Ami így is lehet, mert ha a fejünk fáj, akkor ott sem elég, csak akarni, hogy ne fájjon, hanem meg kell tenni mindent az okok felkutatására, s az alapján a megfelelő gyógymódot tanácsos alkalmazni.

Tehát a pánik esetén sem akaratgyengeségről van csak szó!

A másik oldalról pedig az is igaz, hogy a pánikkal való megküzdéshez igenis szükség van akaraterőre és némi hitre. Legalább annyira, hogy erőt tudjon venni magán az illető, és képes legyen a gyakorlatokat végrehajtani.

Fontos tudni, hogy a pánik sokszor nagyobb személyiség- és életproblémák tünete csupán. Türelemre, megértésre, kitartásra is szükség van ebben a megküzdési folyamatban a hozzátartozók részéről is!

Nézzük hát a gyakorlatokat!

1. Pozitív gondolatok alkalmazása, tudatosítása Tudatosítani kell, hogy a roham egy átmeneti állapot és el fog múlni, nincs semmi veszély.

„Rendben, itt van megint. Megengedem a testemnek, hogy ismét átélje és kezelje ezeket a tüneteket. Megtettem ezt már máskor is. Mindjárt elmúlik. Megoldottam ezt már máskor is, most is meg fogom tudni oldani.” Tarthatsz még magadnál varázskövet, kabalát is, ami jó érzést és biztonságot jelent a számodra.

2. Az is hasznos, ha néhány saját magad által megfogalmazott pozitív mondatot memorizálsz a pánik esetére és azt ismételgeted. Például: Nyugi, nyugi , szép lassan ez is elmúlik. Biztonságban érzem/érezhetem magam, egészséges vagyok.

Tapasztalataid alapján tudatosíthatod magadban, hogy még senki nem kapott infarktust, senki nem fulladt meg és még senki nem őrült meg pánikszorongástól

A pánikot a testedet hirtelen elárasztó adrenalin okozza, amely izgalmi reakciók nélkül 3-5 perc alatt lebomlik és felszívódik. A legtöbb esetben a pánik felfokozódik és lecsendesül.

3. Ne küzdj ellene! Maradj nyugodt, higgadt-tedd ki a STOP és az ELMÚLIK táblát!

4. Vond be az érzékszerveid is! 

Az öt érzék használata elterelheti a figyelmet a félelemről. Például, érezd a szelet bejönni az ablakon, figyeld meg. milyen szagok vannak körülötted, figyelj a neszekre, zajokra és számold össze, hányféle zajt hallasz magad körül!

5. Tégy ellene!

Spontán pánik esetén: levegőre menni, hiperventillálni, nagy levegőt venni

Szorongásos pánik esetén: lélegzetet visszatartani, futni, ugrálni, zacskóba, ki-be lélegezni, lassítani a légzést, hosszan kifújni a levegőt, amikor érzed, hogy a pánikroham közeledik, lélegezz lassabban, addig, amíg a rossz érzés el nem múlik. Tanácsos begyakorolni. Amikor az ember gyorsan vesz levegőt, túl sok szén-dioxidot lélegez ki, mely meggyorsítja a tüneteket és/vagy rosszabbíthatja azokat. A relaxációs – és legfőképpen légzéstechnikák nagyon hasznosak és képesek megfékezni a pánikot

6. Vezess pániknaplót!

Jegyezd fel a szorongásaidat, rohamaidat. Tekintsd életed legrosszabb rohamát 100 %-nak és mindig ehhez képest becsüld meg, milyen erős az aktuális szorongás. Jegyezd fel, milyen aktuális hatásoknak tulajdonítod a roham kialakulását. Így jobban rálátsz a saját állapotodra.

7. Csökkentsd az életedben lévő feszültséget

  1. egészséges ételek, életmód
  2. rendszeres testmozgás
  3. helyes légzés
  4. relaxálás

8. Vitaminokkal, ásványi anyagokkal

A pániktünetekkel küzdő embereknek kalciumot – napi kétszer 500 mg-ot -, magnéziumot – napi kétszer 250 mg-ot – és B-vitaminokat tartalmazó, összetett készítményeket is ajánlanak a szakértők. Ezek a tápanyagok fontosak az idegrendszer egészséges működéséhez, és ahhoz, hogy az agy elegendő ingerületátvivő anyagot állítson elő. Ebben nyújt még nagy segítséget a Rhodiolin nevű gyógyhatású készítmény is.

9.   Progresszív izomrelaxációval

Dr. Edmund Jacobson (1885-1976) amerikai orvos megfigyelte, hogy a belső nyugtalanság, a stressz és a félelem az izmok megfeszülését vonja maga után. Arra is rájött, hogy ez a folyamat fordítva is igaz. Az izmok ellazítása kellemes nyugalomérzetet vált ki. Módszere „progresszív izomrelaxáció” néven vált ismertté.

10.     Kevesebb kávé, alkohol és cukorfogyasztással: ugyanis ezek mindegyike fokozhatja a tüneteket.

Felhasznált irodalom: Szendi Gábor: Pánik, tények és tévhitek 2009